Futó projektek - Élettani és Takarmányozástani Intézet
Futó projektek
Futó projektek
Utolsó frissítés: 2023 április 24.
Multifunkciós; Multifunkcionálisan hasznosítható növények, mint alternatívák a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában
GINOP-2.3.2-15-2016-00029
A projekt stratégiai jelentőségét a klímaváltozás, a környezeti szélsőségek számának növekedése, a növekvő élelmiszerigények, az alapkutatási téma aktualitása és az alkalmazott módszerek együttes alkalmazása adja. A szárazság és hőstressz tűrés, a víz és tápanyag hasznosító képesség javítása kiemelkedő fontosságú a környezeti erőforrások hatékony felhasználása és a termésstabilitás, valamint a termésminőség biztosítása szempontjából. Multifunkcionális - takarmányozási és élelmiszer alapanyag - növényfajaink fontos fehérjeforrások; abiotikus stressz toleranciájuk fokozása a gazdaságos termeszthetőség és az élelmiszerbiztonság alapja. A projekt kutatási programja elsősorban olyan növényfajokra (árpa, zab, szója) fókuszál, amelyek átfogó kutatása még jóval hátrébb tart, mint a búzáé. A projektben folyó szántóföldi vizsgálatok Közép-Kelet Európa környezeti sajátosságai között valósulnak meg. E növényfajok részletes vizsgálatával célunk a jobb víz- és tápanyag hasznosítással rendelkező genotípusok meghatározása, valamint a termésstabilitás biztosítása stresszhelyzetekben is. A projekt további célja az újonnan nemesített növények táplálóértékének meghatározása laboratóriumi módszerekkel és állatkísérletekkel. A projekt alapkutatási jellegű, így elsődleges eredményei tudományos publikációk. Az abiotikus stresszválasz terén feltárt eredményekből azonban nemcsak magas színvonalú nemzetközi publikációk születnek, hanem hozzájárulnak a nemesítés hatékonyságának növeléséhez, elősegítve ezzel az élelmiszer- és takarmánybiztonság fenntartását a változó klimatikus viszonyok között is.
Baromfiágazat ammónia emissziójának kalkulálásához szükséges alapozó kísérleti vizsgálatok és kalkulációk; párhuzamos, A és B genotípusú sertésekkel végzett nitrogénforgalmi és hizlalási kísérletek, a sertéságazatot érintő agrár-környezetvédelmi indikátorok meghatározása
AKGF/43/2021 Sertés VII
Festetics Imre Bioinnovációs Kiválósági Központ és Stratégiai K+F+I Projektműhely
GINOP-2.3.2-15-2016-00054
A projekt fő célja, hogy a Pannon Egyetem Keszthelyi Kampuszán megvalósuló fejlesztések és kutatási programok a globális klímaváltozás mezőgazdasági és ökológiai kihívásaira adekvát válaszokat adjanak. A jelenkor legmagasabb tudományos és technológiai színvonalat képviselő K+F infrastruktúra eszközrendszerével folytatott genomikai alap- és alkalmazott kutatások fejlesztések révén megoldást kínáljanak a biotikus- és abiotikus stresszekkel szemben rezisztens genetikai alapok létrehozására. Ezen abiotikus stressz tényezők, mint pl. a csapadékhiány, vagy annak eloszlási anomáliái következtében jelentkező szárazság és aszályos periódusok a mezőgazdasági termelés során, vagy az átlaghőmérséklet emelkedése következtében a gazdasági növényekre és állatokra gyakorolt kedvezőtlen élettani hatások. A klímaváltozás generálta biotikus stresszek, mint hazánk klímaövi régióiban korábban nem jelentkező, meleg égövi kártevők; növényi- és állatbetegségek, járványok, paraziták stb. megjelenése. Mindezen kihívásokra a genomikai kutatás eredményeinek gyors- és időben történő alkalmazásba vétele, technológiákba integrálása adhatja meg a megfelelő választ a fenntartható mezőgazdasági termelés és az egészséges természeti környezet egyensúlyának megteremtésével. A projekt arra is fókuszál, hogy genomikai csúcstechnológiák integrálásával a kiváló genetikai anyagokon folyó kutatási programok új tudományos minőséget adjanak, és ezáltal bekerüljenek szakterületük nemzetközi élvonalába. A fejlesztések eredményeként és a támogatásból beszerzésre kerülő K+F anyagok lehetővé teszik, hogy a microarray technológia és nagy áteresztőképességű genomikai eljárásokat (NextSeq, qPCR) integrálhatóak legyenek a kutatóműhely csoportjainál folyó aktuális élettudományi programokba. Ez a komplex megközelítés új tudományos felismerésekhez, illetve jelentőségük szerint áttörésekhez vezethet a megcélzott kutatási programokban.
Napraforgó alapú tojóhibrid tápsorok hatékonyságának vizsgálata különböző enzimkiegészítők felhasználásával K+F megbízás Agrofeed Kft.
Comparison of the bioefficacy of different methionine sources in broiler nutrition; K+F megbízás Evonik Operations GmbH
"Stratégiai K+F műhelyek kiválósága" A fumonizin B1 (FB1) mikotoxin humán expozíciójának becslése, a toxin által kiváltott oxidatív stressz, sejtkárosodás és anyagcsere változás meghatározása in vitro és állatkísérletes modellekben
GINOP 2.3.2-15-2016-00046
A projekt keretében átfogó vizsgálatokat indítanak el Magyarország eltérő területein, hogy kérdőíves felmérés, kész élelmiszer és alapanyag minták szennyezettségének mérése, és a vizeletminták fumonizin B1 (FB1) koncentrációjának analízise alapján becsüljék a lakosság fumonizin expozícióját. A projektben tervezett alapkutatások célja a FB1 által kiváltott károsító hatások (pl. oxidatív stressz) jobb megismerése, ennek érdekében új vizsgálati módszereket (pl. PET) is alkalmaznak. A kutatásokban részt vesz a Somogy megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, a KE Egészségügyi Központja és a PET Medicopus Kft. is. A GINOP 2.3.2-15 stratégiai K+F műhelyek kiválóságát támogató projekt keretében nemzetközileg elismert szakemberek mellett fiatal kutatókat, doktoranduszokat és hallgatókat vonnak be a kutatásba, és laboratóriumi fejlesztéseket valósítanak meg új vizsgálati módszerek bevezetéséhez, valamint a kutatási kapacitás bővítésére. A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez.
Tématerületi Kiválósági Program "One Health koncepcióra épülő biztonságos, környezetkímélő, jó minőségű és egészséges állatitermék-előállítás"
TKP2020-NKA-16
Az ember környezetátalakító tevékenysége, a nagymértékű iparosítás, a mezőgazdaság intenzifikálása, az urbanizáció és a globalizáció eredményeként megváltozott bolygónk klímája, a természetes élőhelyek feldarabolódtak és sérülékenyebbé váltak. Mindez az ökoszisztéma egyensúlyának megbomlását okozta. Ez világszerte korábban ismeretlen, vagy rég elfeledett kórokozók megjelenéséhez vezetett. A szélsőséges időjárási események miatt pedig bizonytalanná vált a mezőgazdasági termelés, súlyosan veszélyeztetve az emberiség élelmiszer-ellátását. Ezekre a kihívásokra az egyes tudományterületek önállóan már nem képesek hatékony válaszokat adni. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a világunk egészségi állapotát, az emberiség jólétét veszélyeztető összetett problémahálózat megoldása kizárólag multidiszciplináris összefogással, holisztikus szemléletmóddal érhető el. E felismerés eredményeként alakult ki a One Health (Egy Egészség) eszmerendszer, amelynek alapvetése, hogy az emberiség egészségi állapota nem függetleníthető az őt körülvevő ökoszisztémától.