Tevékenységek

Last modified: 06. May 2024

 

Potenciálisan halálos, parazitás megbetegedés egyre gyakoribb előfordulását elemzik a One Health Munkacsoport tagjai

 

Európa szerte egyre nagyobb figyelmet kap a humán alveoláris echinococcosis. Okozója az Echinococcus multilocularis galandféreg. Az elmúlt években a humán esetek száma ugrásszerűen növekedett.  A parazita elterjedésében a vadonélő kutyaféle ragadozóknak játszanak kulcsszerepet. Egy Somogy és Baranya Vármegyét érintő kutatás eredményeiből kiderült, hogy a kórokozó előfordulását több klimatikus és felszínborítással kapcsolatos tényező befolyásolja.
 
Az Echinococcus multilocularis galandféreg az egyik legsúlyosabb humán-egészségügyi probléma az Európai Unióban. Hivatalos adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a parazita egyre gyakoribb fertőzést okoz kontinens szerte. Az 1980-as évek végéig csak négy európai országból (Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria) jelentettek humán fertőződéseket, azonban napjainkra szinte valamennyi tagállam érintetté vált.

A parazita fejlődési ciklusában két típusú gazdaszervezet játszik szerepet. A kifejlett férgek a végleges gazdákban (dominánsan vadonélő kutyafélék, pl. róka, aranysakál) élnek, míg a köztigazdák különböző rágcsálófajok lehetnek. Ez utóbbiak a környezetbe kikerülő petékkel fertőződnek, amely következményeként a parazita a májukban rosszindulatú tumorhoz hasonló elváltozást okoz. A végleges gazdákba a féreg bejutása a fertőzött köztigazdák elfogyasztásával történik.

Az emberi megbetegedések a féregpeték véletlen lenyelésére vezethetők vissza. Ez általában mosatlan, nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor következhet be. A betegség sokáig tünetmentes (5-15 év), majd bizonytalan tünetekben nyilvánul meg (általános rossz közérzet, hasi fájdalom, súlycsökkenés). A fertőződés előrehaladtával - a máj érintettsége miatt – a tünetek egyre súlyosabbá válnak. A betegség diagnosztizálásában központi szerep jut a képalkotó vizsgálatoknak. A kezelés leggyakrabban csak sebészeti úton, az elváltozott májterület eltávolításával, majd sok esetben élethosszig tartó gyógyszerszedéssel történik. Kezelés hiányában a betegség többnyire fatális kimenetelű.

Bár a parazita elterjedése alapvetően a hideg és mérsékelt klímához köthető, az utóbbi években egyre több humán megbetegedést regisztráltak Európa melegebb, szubmediterrán régióiban, így Magyarországon is. A One Health Munkacsoport eddigi vizsgálataink igazolták, hogy melegedő klíma ellenére a Somogy vármegyében található róka és aranysakál populációkban egyre magasabb az E. multilocularis fertőzöttség.

A jelenség lehetséges magyarázatára a kutatók 2021-2022. között átfogó vizsgálatot végeztek 197 róka és 194 aranysakál bevonásával. Összesen 71 egyedben, ezen belül 41 sakálban igazolódott a féregfertőzöttség. A lehetséges járványtani kockázatok feltárását újszerű, a parazitológiai kutatásban korábban még nem alkalmazott statisztikai módszerrel végezték. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kockázati tényezők hatását a vizsgált terület egészen kicsi területegységeire vetítve becsüljék.

Az elemzés eredményei igazolták, hogy a vizes élőhelyek előfordulása fokozza a ragadozók fertőzöttségi kockázatát, míg az éves csapadékmennyiség és annak kiegyenlítettsége csak egyes területeken járul hozzá a betegség fennmaradásához. Az adatok térbeli ábrázolása igazolta, hogy a vizsgálatba vont térségben három magasabb kockázatú terület azonosítható: a Drávasík, a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselic és a Balaton déli partja.

A kapott eredmények hozzájárulhatnak a galandféreg ökológiai igényeinek megismeréséhez, illetve az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához.